Ülök a gyertyafényben nézem odakint,hogy sötétül el a világ!
Ülök a gyertyafényben és várok! Rád várok,mert hiányzol!
Elvesztettelek tudom nem voltál tökéletes,nem volt minden mindig szép és jó!
De pont ezt szerettem,próbáltam,hogy jobb legyen!
Minden lépésemet csak érted tettem,csak érted!
Pedig sokszor megbántottál,mégis szerettelek!
És most,hogy nem vagy itt még jobban mint akkor,bárcsak tudnám mért?
Megpróbáltam mindent,csak érted éltem!,érted volt értelme asszem az életnek!
De egyedül kevés voltam! Téged mindig más gondok nyomasztottak!,próbáltam
kitartani,de elfogyott az erőm,mikor te megszüntél harcolni!
Egyedül kevés voltam,egyedül nem ment! De most is várlak hátha rájössz,hogy nagyon szeretsz!Még mos is várlak! Szeretlek Szerelmem!!
*szerk {saját.gondolat}
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése